Azért, mert szerettek jöttem a világra,
S lettem új fény, csillag, szülők boldogsága!
Szeressetek mindig, igaz szeretettel,
a kincsetek vagyok, pici kincs, de Ember!
A mai napon elkezdem írni Ellusunk blogját (remélem sokak, és persze a magam örömére is).
Ellus 2008.04.13-án született Kaposváron 3400 grammal és 54 cm-rel. Én magam nem is hittem, hogy képes leszek 3 kg feletti gyereket kihordani, de mint azt a példa mutatja is, nem sikerült természetes úton megszülni, Ellust császármetszéssel segítették világra.
A szülés körülményeit nem részletezem.
Az altatás miatt csak másnap reggel láthattam először kis csemeténket és hirtelen azt sem tudtam mit kellene vele kezdenem. (A csecsemős nővér nemes egyszerűséggel csak annyit mondott, hogy: "Nézzék egymást!"). :):):)
Szerencsére 5 napi ott tartózkodás után hazajöhettünk és megkezdődött közös kis családi életünk Ellussal.
Eleinte nagyon pocifájós volt és egyszerűen semmi nem használt. Hiába a sokféle gyógyszer, szirup és tea... kb. 3 hónapig böjtöltük a hasfájás okozta esti felébredéses ordításokat. Szerencsére ennek az emléke (mint ahogy hál' Istennek a szülésé is), a ködbe veszett.
Születése óta szopizik, aminek nagyon örülök. Nagyon sok ismerősömtől hallom, hogy plusszban még tápszerezi a babáját, csakhogy este ne kelljen felkelni szoptatni, de engem nem vinne rá a lélek, hogy azért tápszerezzem, mert úgy kényelmesebb. (Igaz már szinte alig élek néha, mert már fél éve nem aludtam egy jót, de ez van. Bevállaltam. :):):):)
Most elmúltunk már fél évesek, mondhatom hogy a vele egykorúak közt az én kislányom nagyon nagynak számít. Van már 2 db fogacskánk is, amivel sokszor meg is harap (utána persze vigyorog egy nagyot).
Hogy mit tud már? Hmmm. Nem szeretem ezt a kérdést, mivel a gyerekek nem fejlődnek egyszerre. Mint ahogy az én gyerekemnek már hetek óta van 2 foga, úgy a 8 hónapos ismerős kisfiúnak még egy sincs. De azért leírom, hogy lassan már egyedül ülünk, bár még kicsit bizonytalanok vagyunk. Igazság szerint egyensúlyozni próbál a kezeivel, de ha meglát egy neki tetsző játékot, akkor aztán elfelejti még azt is és szabályosan ráveti magát. Ha pedig eldől, mint a lisztes zsák, akkor majd anya elkap. :)
A hason fekvés a nemSzeretem dolgok közé tartozik, viszont most már nincs hiszti. Forgolódni csak oldalra szeret, de szerintem ez még változni fog. Annyi biztos, hogy előbb fog ülésből mászni, mint fekvésből.
Igyekszem - lehetőségeimhez képest - minden nap írni valamit a blogba. Ellus megállíthatatlanul fejlődik, úgyhogy lesz is mit megsoztanom. :)
